Langaléták

A Langaléta Garabonciások tréfái

A Langaléta Garabonciások  sok éve járják már az országot-világot gólyalábaikon, s ejtik ámulatba a tisztelt „kurtalábú” publikumot.
Vásári komédiáinkat nem csak a hazai fesztiváljaink (nyírbátori Szárnyas Sárkány Hete, Mesterségek Ünnepe, Egri Várjátékok, Diósgyőri Várjátékok, Budapesti Tavaszi Fesztivál), de Európa számos más városa is (Berlin, Bernau, Bern, Prága, Ljubljana, Lublin Gyergyószentmiklós, Ulm, Koppenhága, Udine) élvezhette már.
Együttesünk négy tagot számlál. Eszközeink óriásbábok, mímesjátékok, hangos muzsikálások, s ravasz szófacsarások.

A szabad téri fesztiválok elmaradhatatlan színfoltja a gólyalábas alakoskodók játéka. A közönség közé vegyülnek, megviccelik a köszönséget: kicsiket és nagyokat a játékokba, tréfás vetélkedőkbe bevonva teremtenek feledhetetlen hangulatot.

A műsor kb. 50 perces.

A Nap és a Hold elrablása

Gólyalábasok és pantomimes színészek játsszák, „mesélik” el a Nap és a Hold elrablásának és a Sötétség uralmának történetét. Az öröktől lévő gonosz ellen a ma embere „kenetik fel”, hogy a gonosszal megküzdve visszaállítsa a rendet. A végén persze minden jóra fordul. A Nap és a Hold visszakerül régi helyére, hogy fényt és reménységet nyújtson az embereknek. A megható történet földön, égen és levegőben mutattatik be, a mímesek arc- és testjátékával, a langaléták gólyalábaival,, a lég papírsárkányával, az ostor durrogásával, a muzsika zengésével, s káprázatos táltos paripák küzdésével kísérve.
Az előadást Rumi László rendezte, a zenét Ágoston Béla komponálta.
A nézőkkel közösen felépítünk egy világot, mely közepén ott tündököl a nap és a hold. A gonosz belerontván ebbe a világba elrabolja a fényt, az éltetőt… Siralmas a világ, de akad az emberek közül egy, aki felveszi a harcot a gonosszal, s visszahelyezi a Napot s Holdat tündöklő helyére.
A műsor kb 40 perces.

Betyárvirtus avagy Rózsa Sándor a közönséget ugratja

Sándor csikósnak nevelődött, Szeged alatt bujtárkodott, de csak a maga akaratján járt mindég. Mire megütötte a húsz esztendőt, már reszketéssel emlegették a nevét mindenfele, amerre kétlábon járó embereket összefúj a kóbor szél. Legalább hat vármegyében kajtatták a nyomát, elő volt fonyva már a gigájára az akasztó kötél, mégse érhettek nyomába, mert nem akadt nála jobb lovas a pusztán. Ez a legény méri most össze minden furfangját egy rövid fertályórában a környék kíváncsi kurtalábúival.
Sok kacagást kívánnak hozzá Rózsa Sándor hosszúlábú cimborái: a Langaléta Garabonciások.
A műsor kb. 50 perces.

Vitézi mókák, kunkori történetek

Szép hazánknak vitéz ideibül való játék, mely során dicső lovagkirályunk, Szent László megküzd a vad kun vezérrel, megmenekíti az elrabolt királykisasszonyt, majd dárdája hegyével vizet fakaszt a sziklából, a hőségtől tikkadó közönség nagy-nagy örömére. Visszaforgatván a történelem kerekét, Botond vitéz „kispajtásaival” eljut a Bizánci Aranykapuig, s azt buzogányával betörve oly lyukat hasít rajta, min egy gyermek könnyedén átsétálhat, majd a hatalmas görög vitézt legyőzve szerez dicsőséget szép hazájának. S végül a legkisebbek örömére kurucok labancok gubancában szurkolhatunk az ügyes magyar vitéznek.

Az előadás kb 45 perces, technikát nem igényel.

Horagus mester cirkusza

Horagus mester a középkor  óta járja híres kompániájával az országot- világot. Cirkuszának minden huncutságával és hosszú, hosszú lábaival próbálja meg ámulatba ejteni a bámész seregletet.
Míves előadásukban megjelennek:
Az idomított Circuli Saurus nevű fenevadak,
A  birkózó Gemini fivérek kik átlagalacsonysága cirka 50 cm.
Kristoforo, a világ legerősebb embere, ki két kezével fölemel két embert, maximum 18 kg-ig, majd a feje fölé emeli a közönség „önként jelentkező” leghatalmasabbikát.
Látható lesz még egy 6 méteres óriáskígyó, valamint a gravitációt meghazudtoló aeronauták, azaz gólyalábas légtornászok!
Az előadáshoz 45 percéhez tátott szájakat és hatalmas jókedvet kívánnak a : Langaléta Garabonciások
A műsor kb 45 perc.